Canon RF 70-200…bevallom, szkeptikus voltam…én, aki mindig is a fix objektíveket magasztaltam (itt és itt pl.), és akit ki lehetett kergetni a világból egy 70-200-as objektívnek még a látványával is. Azért természetesen be kell látnom, a rendezvényfotózás más tészta, akkor nagyon ritkán megúszhatóak a minőségi zoomok. Talán öregszem?! Kizárt! Csak a véleményem változik…ezt tudjuk be mondjuk a pozitív nyitottságomnak. Node elmondom pontosan mi van…illetve mi volt.
Ha profi, vagy vélhetően profi fotóst lát az ember a média bármely területén, akkor annak a kezében (és/vagy állványon), tutira valami hosszú, világos színű objektív van. Biztos sokaknak beugrik a focipályák szélén „vadászó” fotósok, csontszínű csövekkel tarkított látványa a közvetítések alatt. Na azok, a nem annyira átlagos felhasználású (nemrégen még akár pár négyzetméternyi lakás ára, mára már inkább pár hónapnyi lakbér összértékű) teleobjektívek, amikről szó van. Azoknak a legkisebb testvére, a szerintem egyik legelterjettebb, legközkedveltebb objektív, a hírös „70-200”. Tehát ennek tulajdonlásával még nem a sivatagok és őserdők, de már a helyi Állatkert Máté Bencéjének érezheted magad, de minimum a jól árasított rednezvényfotósok kategóriába léphetsz.
Amikor megjelentek az első full frame szenzoros, tükör nélküli vázak, mindenki azt hitte, hogy ez az egész váltás nem szól majd másról, mint egy új csodáról, a sokkal kisebb és könnyebb rendszerekről. Tény, hogy minimálisan változtak a méretek, de ahogy előzőleg is már írtam, se a tenyerünk nem ment össze, se a fizika nem gondolta újra magát a két szép szemünkért. De a szorgalmas mérnökök, időt és fizetésemelési igényt nem kímélve, azért mégis meg tudják lepni a nagyérdeműt. Az RF 70-200mm 2.8 L IS Dual nano USM objektív, fél kilóval lett könyebb az elődjénél! Nem, nem hagytak ki belőle véletlenül sem semmit, sőt, már dupla fókuszmotor zakatol zajtalanul a testében, ami az eddigieknél is gyorsabb fókuszsebességet tesz lehetővé az R rendszereken. Na innentől kezdett el érdekelni ez az új csoda.
Mi ez? Valami zoomnak álcázott makro?!
Már a legelső percek közben is egyik ámulatból estem a legközelebbi másikba. Bár használtam már jópárszor EF 70-200-as obit, de ennek a fókuszsebessége abszolút helybenhagyta a régi emlékeimet. Ideje lesz odafigyelni a Canon mérnökeinek, mert hamarosan elérik a gondolatolvasási sebességet, ami egyáltalán nem összeegyeztethető a méltán hírhedt GDPR egyetlen pontjával sem. Szóval gyors. Bitang gyors.
Sok „gyors” marketingterméket láthatunk más gyártóktól a piacon manapság, amik azonnal elvéreznek, ha exponálna is a gyanútlan fotós…márpedig mi mást tenne?! A képek visszanézésekor és editálásakor ért a második sokk: piszokélesek! Ha bármi elcsúszik, itt már nem lehet a jó öreg DSLR-es panasszal élni, hogy „biztos elhangolódott a rendszer”. Légy üdvözölve a (bizonyíthatóan) User Error-ok világában! Olyan részletgazdag és tűéles fotók születtek, hogy már egyáltalán nem csodálkozom a Canon pixelszámnövelési tervein. Ehhez még hozzá jön egy 0.7 méteres minimum fókusztávolság, egy kifogástalan minőségű, 5 fokozatú képstabilizátor, és garantált az áll leejtése. De elég a felesleges maszlagok írásából-olvasásából, térjünk át a vizuális megjelenítésre!
Természetesen, egy kis természet. Mi mással is kezdenék?!
Levelek…levelek mindenhol…de milyen részletgazdag levelek?
Az 1:1-es kivágás mindent elmond, nincs szükség szavakra
Bár sokakat csak a természet, engem a város is hív minden szubjektív objektív tesztnél
Azért nem állítanám, hogy egy ilyen teleobjektív, a legjobb streetfotós eszköz lenne. Szerintem inkább vicces ilyen körülmények között. Én is mindig, amikor meglátok egy ilyen méretű objektívvel valakit az utcán fotózni, két feltételezésem van:
- vagy szeretné, hogy észrevegyék és irigykedve csodálják a vásárolt méreteit
- vagy egy sajtótájékoztatóról meglógott riporter, akit amúgy is órabérben fizetnek
Kizárt, hogy bárkinek a városban fotózásnál, ilyen rendszerre lenne szüksége. Kivételt képeznek, és viccességük miatt felmentést kapnak koreai barátaink, akik kétvállas (és plusz hátizsákos) felszerelését, még egy-egy szakbolt raktárkészlete is megirigyelhetné. De én most komoly munkában vagyok, tesztfotókat készítek, jó?! Nemröhög!
Fellelkesültem: ide nekem az oroszlánt is! (tigris lett, maradhat?!)
Ha teleobi, akkor zoomoljunk! Ha zoomolunk, akkor zoomoljunk rendesen! Ha már rendesen zoomolunk, akkor zoomoljunk olyanokra, amilyenekre a nagyok a nesönelen. Mivel nem sok „kedvem” volt felugrani egy távoli országba tartó járatra, így maradt a városi ember dzsungele, a Városliget szavannája, a Fővárosi Állat és Növénykert. Gondoltam bepróbálok egy megúszós diákjegyet, de hiába próbáltam a kopaszságomat a rengeteg tanulnivalóra fogni, nem jött be. Így büntetésből széjjelfotóztam a ZOO-t.
Méghogy farkasszem…
Azért a rokonokat csak illik már meglátogatni
Politikusainkról nem is beszélve
Mondom, Növénykert is
Hazafelé sétálva, olyan elégedettség járta át a lassan, de biztosan kihülő testemet, hogy már dallamokat véltem hallani. Mondom, na ez biztosan nem volt benne a specifikációban…de elég hamar rájöttem, hogy ez nem képzelet, ez maga az ünnepi valóság.
Egy nagyon tehetséges, fiatal fúvós zenekar szórakoztatta a közönséget a Váci utcában. Azonnal felcsillant az addigra fagykönnyes szemem: eljött az emberkísérlet ideje! Arcfelismerés (nem kell megijedni, semmi személyes) be, szemkövetés ON. A csalódásnak megint halvány esélye sem volt: tökéletesen működött! Elégedett mosollyal és pár pillanatra eluralkodó nagyképűséggel néztem a mobiltelefonokkal fickándozó túristákra. Itt hívnám fel újra a figyelmét a játékos kedvű kollégáimnak: nem csak a kijelzőn kell ám követni a rendszernek a szemet, exponáláskor sem árt, ha még tudja a váz, minek is kellett volna élesnek lennie…
Várj, most ne mozdulj! Nagyon jó! Kamuzhatnám, hogy gyors volt…de nem.
Mint minden kaland, egyszer ez is véget ért. Egész úton hazafelé, azon gondolkodám…
Mennyire jól sikerült ez az objektív?
Röviden: pofátlanul jól!
Hosszabban: teljesen mindegy milyen jó emlékeid, vagy milyen közös élményeid vannak a jelenlegi 70-200-as obiddal, ha már váltottál R rendszerre, akkor nyugodtan add el a régi verziót. Egy gyorsabb, mégjobb minőségű, és nem utolsó sorban könyebb munkatársad lesz a Canon RF 70-200mm 2.8 L IS Dual nano USM a nehéz, rendezvényes napokon. Lehet mondani a Canon-ra, hogy „lassan lép” a fejlesztések terén, de egy biztos: ha lép, akkor az bizony lépve vagyon! Az RF bajonettes objektívek családja, az RF 28-70mm f/2L USM után, egy újabb fix-minőségű zoomal gazdagodott! A jövő, meg ugye nem kis meglep… de erről majd nemsokára…
Köszönöm a Camera Kft.-nek és a Canon Magyarország-nak, hogy elsők között próbálhattam ki az RF 70-200 2.8 L IS Dual nano USM-et.
